kastely

E helyet elbódult szerető keresé ki magának,
  És szomorú fákkal rakta meg a szomorú.
Őt a tavasz, ősz, egyaránt s tél és nyár sírva találta,
  Mint bujdokló rém jár vala lombjai közt.
Nézz be utas, s ha talán elszúnyadt volna, kivánjad:
  Álma legyen boldog: élete nem vala az.”





Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Kastély Szálló
E helyet elbódult szerető keresé ki magának,
   És szomorú fákkal rakta meg a szomorú.
Őt a tavasz, ősz, egyaránt s tél és nyár sírva találta,
   Mint bujdokló rém jár vala lombjai közt.
Nézz be utas, s ha talán elszúnyadt volna, kivánjad:
   Álma legyen boldog: élete nem vala az.”
Akinek menedéket adott ez a táj
1849 őszén, a levert szabadságharcunk hősei menekülni, bujdosni kényszerültek.
Vay Mihály gróf mátészalkai kúriája az egyik gyűjtőhelye volt azoknak, akik a „keserű kenyeret” ették. Vadász Miklós álnéven ide érkezett Vörösmarty Mihály a nemzet nagy költője, a Szózat írója és sógora, Bajza József is. Hosszú volt, vagy csak hosszúnak tűnt, azaz idő, amit itt töltöttek – nem tudni, de az biztos, hogy a gróf édesapjától kapott ajánlólevél segítette később is útjukat.
A kúria, ami befogadta a nemzet nagyjait, ma már nem áll, de a helyén épült fel 1925-ben az a „szatmári szecessziós” stílusú kis kastély, ami 1995 óta Tóth József és felesége tulajdonában van, s ahol egy alapos és mindenre kiterjedő, szakszerű felújítás után, egy kedves, kellemes, barátságos szálló működik.
A tulajdonosok ma is ápolják a bujdosók, különösen Vörösmarty emlékét: Barátaik és az érdeklődő városlakók 2001-ben megalapították a Mátészalkai Vörösmarty Kört. Minden év november 19. (a költő halálának napja) és december 1. (a költő születésnapja) között, úgynevezett Vörösmarty Napokra kerül sor. Ilyenkor irodalomtörténeti előadások, szavalóversenyek, komolyzenei programok váltják egymást a kastélyszálló halljában, éttermében. 2008-ban először került megrendezésre a Vörösmarty Borverseny, ami hatalmas sikert aratott.
A Kör aktívan részt vesz a város közéletében is, sok, sok kezdeményezés, jótékonysági akció fűződik nevéhez.
A Tóth házaspár felkérésére 2003-ban Melocco Miklós Munkácsy és Kossuth-díjas szobrászművész elkészítette azt a reliefet, amely a kastély több százéves platánfára néző ablakában van elhelyezve, s amely az öreg, elgyötört, utolsó verseit elégető költőt, s társát, Bajzát ábrázolja. Az alkotás alatt elhelyezett márványtáblán a következő felirat olvasható:
Itt, hol egykor a Vay kúria állt, talált menedéket 1849 őszén Vörösmarty Mihály és Bajza József. A Vadász Miklós álnéven bujdosó nagy magyar költő, a nemzeti tragédia súlyától összeroppanva égette el utolsó verseit, majd maga is rövidesen elemésztődött. Ezt fogalmazta meg alkotásában Melocco Miklós, és ezért állíttatta ez emléket az Úr 2003. évében Tóth József és családja, akik a Mátészalkai Vörösmarty Kör alapítói.”
Kastélyszállónknak az elmúlt években sok, sok kedves vendége volt a világ minden tájáról - köztük közismert művészek, tudósok is, - akik nem is titkolták el véleményüket az itt töltött napjaikról.
Néhány bejegyzés a vendégkönyvünkből:
„Ez a szálló az eltűnő nemesi eleganciát hordozza, szívélyességével, kényelmével, vendégszeretetével együtt.”
(Makovecz Imre)

„Jó volt itt lakni - látszik, hogy a tulajdonosok a szobának nemcsak a hasznát keresik, de a népségét is óvják.
Köszönjük a vendéglátást”
Sváby Lajos (Kossuth-díjas festőművész) és Sváby Lajosné”
*
„Szeretettel, köszönettel a házigazdáknak a pompás vendéglátásért, melyet szívesen viszonozunk Hargitafürdőn.
Kányádi Sándor (Kossuth-díjas költő) és felesége.”
*
„Barátságos, otthonos, családias, és ami a legfontosabb, személyhez szóló szállás.
Nagyon jól érzem itt magam. Én itt megnyugodtam.
Tóth Józseféknek nagyon köszönöm!!!
Amint módomban áll, jövök vissza!
Üdvözlettel: Haumann Péter (Kétszeres Jászai Mari díjas, Érdemes Művész, Kossuth-díjas színművész)”
*
„Kedves Erzsó és Jocó!

Nagyon szépen köszönöm a szép munkát, a szép kirándulást, a kedves barátokat és a szállást.
Nem végképp köszönök el:
Melocco Miklós (Munkácsy, Kossuth-, és Príma Primissima díjas szobrászművész) és felesége Zsuzsa.”
*
„Köszönöm, hogy meghívtatok, végig hallgattatok és még az ifjúságot is mesehallgatásra elhoztátok, közmondást is elmondtátok:
Egy fa kidől, messze hangzik, nő az erdő, ki hallja?!
Emlékül, Berecz András (népi ének és mesemondó)”
*
„Kedves Vendéglátók!
Kedves Tulajdonosok!
Szívem teljes melegével gratulálok!
Ötven év alatt tönkretett szépségeket helyreállítani sokkal nehezebb, mint újat építeni.
Országot építeni nemcsak épületek felállítását jelenti, de a lelki- spirituális építkezést is magába foglalja!
Ennek a háznak lelke van!
Az Önök lelke hatja át!
Vigyázzanak rá!
Vigyázzák a mustár magvakat!

Köszönettel és szeretettel!
Dr. Papp Lajos szívsebész professzor”
*
„Vörösmarty emléke kísért,
Bajza lelke súg rímeket,
A kastélyban itt több Vay is élt,
S most Jocó regél el vicceket;
Tán Esze Tamás is járt erre,
Török, tatár megfutott
Lobog itt a magyar eszme
…földedre sírva borulok.

Itt én itthon vagyok!

Hitzelberger Karcsi Arrabona szülöttje a Zevenaar-i KÁRPÁTIA Alapítvány elnöke.”
*
„Mátészalka tényleg a világ egyik csodája!
És ez a kastély, pedig, a világ csodájának közepén egy béke – sziget!
Nagyon jó volt itt lenni!
Örök emlék marad, s kívánom, minél többen jöjjenek ide, és „lubickoljanak” itt!
Szeretettel!

Horgas Eszter fuvolaművész

Csak annyit tudok hozzátenni „YES”!
És köszönöm.
Életünk emlékezetes koncertje volt.

Vukán György (zongoraművész, zeneszerző)”
*
„Okos emberek, szívvel, jót akarva csodát tesznek maguk körül.
Itt a bizonyíték!
Örülök, hogy találkoztunk, köszönöm, hogy itt lehettünk.
Vig György (újságíró, Nők Lapja)”

*

„Köszönjük
a meghívást és a kedves vendéglátást,
kívánok
szép gyermekeket és unokákat,
és
a „mátészalkai” közösség töretlen
szárnyalását:
Czeizel Endre (orvos-genetikus)”
Majd egy évvel később:
„Mátészalka
Magyarország közepe, szíve
ha
az itteniek vendégszeretetét és
kultúraápolását
értékeljük..
Köszönjük és
jó egészséget kíván
Czeizel Endre és Mécs Erzsébet”


*
„Erzsébet és József
Kedveseink!
Mátészalka, mindahányszor idejövök, tartogat meglepetéseket…
A mostani meglepetés Ti voltatok. A jó Isten áldása legyen munkátokon és rajtatok.
Az egész család nevében köszönöm a csónakázást, a tábortüzet, az esti borozgatást és beszélgetéseket… Sziasztok.
Hevesen szeretnénk mi is szolgálni egy kis mangalica kolbásszal, szalonnával és frissen sült cipóval, lila hagymával, zöldpaprikával.
Lujos (Kő Pál Munkácsy, Kossuth-, és Príma Primissima díjas szobrászművész) Halassy Csilla, Bálint, Benedek”
*

„A magyar kultúra végóráin az a biztos érzés fog el, hogy van itt magyar jövő!
Dr. Csiky László (orvos, szobrászművész)”

*
„Örültem a szerencsémnek, hogy itt szállhattam meg. Jól éreztem magam, és nyomot is hagytam magam után. (rajzban!)
Tónió (karikatúrista)”

*
„Szívből köszönjük a Mátészalkai Fényes Napok valamennyi szervezőjének felénk áradó szeretetét és a Kastély Szálló hasonlóan „fényes” ellátását.
A budapesti KALÁKA együttesből
Radványi Balázs, Becze Gábor”

*

„Mesebeli hely ez, a csodás platánfa, meg a többi szép fák, gombák, halacskák a tóban, a kedves két malac és a többi állat…. Kényelmes lakosztály, és nagyon kedves, megértő és szolgálatkész vendéglátók.
Örülök, hogy itt lehettem!
Lukin Zsuzsanna (zenepedagógus)

Annyi év után újra „itthon”!
Köszönettel, Nagy Péter (mátészalkai születésű, Liszt díjas zongoraművész)”

*

„Ez az a hely, ahova visszatérni jó.
Ez az a hely, ahol kedvesség és figyelmesség van jelen.
Ez az a hely, amely maga a nyugalom.
Ez az a hely, ahol van hely.
Ez az a hely, ahol minden a gazdáék szívét mutatja.
Ez az a hely, amely nem csak szállás.
Ez az a hely, ahova igyekszem vissza.
Köszönettel és szeretettel
Fodor István (Széchenyi díjas mérnök az Ericsson Magyarország elnöke)”
*

„Ez a kastélyszálló mindent megad, ami egy szatmári ember büszkesége: múltat, kultúrát, igényt, otthonosságot és vendégszeretetet – a legjavából.
S, ha minden egy helyen ennyire sikerül, ez bizonyítja: van itt erő és igény egy szebb és jobb Szatmár megvalósítására.
Ebben bízva és sok sikert kívánva, - a vendéglátást hálásan köszönve – Korniss Péter (Kossuth-díjas fotóművész)”

*

„Igazolás
Alulírott Varnus Xaver 2005. március 8-án itt szálltam meg, jól tartottak, nyájasak voltak velem, s ha Jósorsom úgy hozza, visszatérek.
V.X. (orgonaművész)”

*

„Jó társaság, jó beszélgetés, jó vacsora, visszajövök!
Sára Sándor (Kossuth-díjas operatőr, rendező, fotóművész, író)”

*

„Ez itt valóban a világ közepe, madarak, kert, jótét lelkek. Sokadik szalkai utam koronája ez.
Szeretettel:
Pelsőczi Éva (költő)”

*
„Erre jártamban itt pihentem ki az elmúlt több mint félévszázadomat, úgy, hogy megfiatalodwa megyek haza, de több gyereket azért nem csinálok,…………….
Üdvözlet a gyönyörű-ház gondozójának……
Som-ló Tamás (zenész, a Locomotív GT tagja)”
*

„Kedves Erzsó és Jocó!

Köszönjük a 2 napot, amit nálatok tölthettünk.
A szállás és az ellátás is tökéletes volt, de ami mindent felülmúlt, az az élmény, hogy a Tóth családot megismerhettük.
Timivel, Eszterrel együtt ölelünk Benneteket,
Szeretettel,
Kepes András
*
„Minél messzebb megyünk Budapesttől, annál közelebb jutunk Magyarországhoz, a hazánkhoz. Ez a szálló az eltűnő nemesi eleganciát hordozza, szívélyességével, kényelmével, vendégszeretetével együtt.
Isten áldja meg magukat ezért a boldog napért.
Makovecz Imre (Ybl, Kossuth, Príma Primissima díjas építész, a Corvin lánc tulajdonosa, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke)” és felesége Marianne”

„Itt talán még bujdokolni sem lehetett olyan nagyon keserű. Lakni viszont kifejezetten édes.
A szobánk kellemes, a reggeli bőséges, a kutya barátságos, a vendéglátónk szívélyes volt, jól éreztük magunkat.
Különösen tetszett, ahogyan az állatok élnek itt, kacsák, libák, lovak mászkálnak, láthatóan jól érzik magukat. Ritka, de nagyon kedves látvány! Köszönjük!

Tóth Eszter (filmrendező) és Bornai Tibor (zenész a KFT együttes tagja)”

*

Köszönöm a vendéglátást!
Remekül éreztem magam a „fény városában” Mátészalka mindig a szívem csücske marad…!
Oszter Alexandra (színművész)

*

Szép májusi napon élveztük a „hely szellemét”, a gyönyörű, ízléses kastély-otthont, a melegszívű társaságot. Budapesttől messze, de Istenhez közelebb élnek itt az emberek. Sok erőt kívánok a vendéglátóknak, a szervezőknek – hiszen egyformán gondolkodunk a jövőnkről!
Szeretettel búcsúzva a viszontlátás reményével
2009. máj. 26.
Jókai Anna
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz